Az Európai Unió december közepéig meghosszabbítja a határidőt a magyar korrupcióellenes intézkedésekről való megállapodásra – értesült az AFP uniós diplomatáktól. A lépés várható volt, de így is sürget az idő a megállapodásra.
Az utóbbi hetekben két nagy hitelminősítő is arra figyelmeztette Magyarországot, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatos viták negatívan hathatnak a besorolásunkra. A szerencsénk, hogy az idén már nincs tervezett felülvizsgálatuk a cégeknek, ha azonban nem lesz megegyezés az év végéig, akkor könnyen elképzelhető egy-két leminősítés 2023 elején. A kormány láthatóan igyekszik megállapodni, de Brüsszelből egyelőre nem érkeznek pozitív válaszok a megfogalmazott üzenetekre.
A büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosított a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.
„Nincsen B-terv, az Európai Bizottsággal való megállapodás A Terv, és ezt meg is fogjuk valósítani” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Navracsics Tibor. Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfőnek az Európai Bizottsággal folytatott eredményes tárgyalásoktól függetlenül „mindig gondolkodnia kell alternatívákban” és megjegyezte, hogy múlt heti brüsszeli tárgyalásain azt érzékelte: elégedett a Bizottság képviselője a magyar Integritás Hatósággal és a Korrupcióellenes Munkacsoporttal kapcsolatos tervekkel. Azt is elismerte azonban, hogy „jórészt a sajtóból értesültünk arról, hogy az újjáépítési alapról szóló tárgyalásoknál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is fel kívánják vetni” és elárulta azt is, hogy egyelőre hiába kérték a teljesítendő feltételek listáját, ugyanis nincs még meg a mandátuma az erről tárgyaló brüsszeli stábnak.
Elkészültek azok a törvénymódosítások, amelyeket a magyar kormány ígért az Európai Bizottságnak az uniós pénzekért való megegyezésért cserébe - írja a 24.hu. Ezek első részét hétfőn már benyújtották, a maradékra pedig péntek este került sor a korábbi ígéreteknek megfelelően. Így kiderült, hogy a kormány létrehozza az Integritás Hatóság mellett a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot is a területfejlesztési tárcán belül.
Alapesetben arra számít a Moody’s Investors Service a kedd éjjel kiadott helyzetértékelésében, hogy év végéig meg tud állapodni egymással a magyar kormány és az uniós intézmények és így semennyi, vagy csak kismértékű uniós pénzfelfüggesztés lesz a jogállamisági vita következménye. Azt a kockázatot is megjegyzik azonban, hogy ha ez mégsem sikerül, akkor rengeteg uniós pénzünk ragadna be, mert így a helyreállítási programunk támogatási lábának nagy része is elveszne, és ez így együtt már negatívan hatna Magyarország gazdasági és költségvetési erejére, emiatt pedig ez a forgatókönyv negatív lenne a hitelminősítésünkre is. Összességében tehát az a fő üzenet három nappal a rendes hitelminősítői felülvizsgálat előtt, hogy bíznak az alkuban, de látják a veszélyt is. Emiatt értékelésünk szerint benne van a pakliban, hogy pénteken az eddigi stabil kilátásunkat negatívra rontják a Baa2 besorolásnál.
Felkerült hétfő este a palament oldalára az az első törvényjavaslat, amelyet mára ígért Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EU-pénzes megállapodás előmozdítása érdekében, és amely új kormányzati vállalások teljesítését rögzíti. Eszerint a kormány egyrészt módosítani szeretné a helyszíni ellenőrzések pénzügyőri támogatására vonatkozó törvényeket az OLAF-fal való jobb együttműködés érdekében. Másrészt a tavaly kétharmados többséggel elfogadott, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe is belenyúl a kormány, hogy egyrészt a közbeszerzési kötelezettségüket még határozottabban kimondja, másrészt az ilyen szervezetek vezető szervei, képviselői esetén az összeférhetetlenségi szabályokat is tisztázza, így aki azoknak nem felel meg, ne vehessen részt a döntéshozatalban. Mindkét témában szeptember 30-ig vállalta a törvénymódosítások meglépését a kormány az Európai Bizottság felé, így tehát jövő péntekig a javasolt változásokból törvénynek kell lennie.
Az a 17 féle komoly vállalás, amit a magyar kormány megírt az Európai Bizottságnak az uniós pénzosztás rendszerszintű jogállamisági problémáinak orvoslására, elméletileg képes lehet minden aggályt orvosolni, amennyiben minden vállalás jogszabályi szinten is megvalósul, de a puding próbája az evés, így idő lehet szükséges a papíron szép, új szabályok működésének értékelésére is – gyakorlatilag ez a kulcsfontosságú üzenet az 57 oldalas brüsszeli friss határozatból. A vasárnap nyilvánosságra hozott anyag egyúttal kijelöli a magyarországi EU-pénzeknél a két főbb lehetséges utat is. Frissítés! Cikkünk megjelenése után felbukkant a magyar parlament oldalán egy olyan törvénymódosítás, ami a 17 féle vállalásból kettő területen tartalmaz konkrét változtatásokat: egyrészt az OLAF-fal való hatékonyabb együttműködés terén, másrészt a kétharmados törvénnyel védett közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályainál.
Vasárnap dönt az Európai Bizottság arról, hogy olyan javaslatot fogalmazzanak-e meg a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, miszerint visszatartsanak-e uniós forrásokat Magyarországtól – mondta el a testület az RTL Híradónak. Ekkor dönt a Bizottság a Magyarország ellen indított jogállamisági eljárás folytatásáról – írja a hvg.hu.
Hétfőn kerülhetnek az Országgyűlés elé az Európai Bizottságnak tett korrupcióellenes ígéretekkel kapcsolatos törvényjavaslatok – jelentette be Navracsics Tibor.
Pozitívan értékelték egyes európai tisztségviselők a magyar kormány által a napokban bejelentett engedményeket az EU-pénzes megállapodás érdekében, „de a két fél közötti kérdések összetettsége miatt még sok munka vár ránk, mielőtt áttörés várható” – írja vasárnap esti összefoglalójában a Financial Times. A Portfolio-nak hasonló saját információi vannak a témában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy valami nagyon furcsa dolog történik a magyar büdzsében. Amellett ugyanis, hogy a forint még soha nem volt olyan értéktelen az euróval szemben, mint ma, a büdzsé bevételi oldala – nyilván ettől nem függetlenül – olyan mértékben erősödött meg, hogy akár a helyreállítási alap pénzei nélkül is összejöhet az idei és a jövő évi hiánycél. A témával kapcsolatban Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója volt a Checklist vendége, akit arról is megkérdeztünk, hogy egy olyan szcenárió, melyben nem állapodunk meg Brüsszellel az EU-s pénzekről, milyen hatással lehet azokra a tervekre, melyek szerint 2030-ra utolérnénk Ausztriát. Adásunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy a forint idei dinamikája már az exportra termelő vállalatokat is kihívás elé állítja, erről Hornyák Józseffel, lapunk Makro rovatának elemzőjével beszéltünk.
Magyarországnak eredetileg 7,2 milliárd euró járt volna az uniós helyreállítási alapból, de ez 5,8 milliárdra csökken, miután az Európai Bizottság csütörtökön az összeget hozzáigazította a 2020-2022-es magyar növekedési adatokhoz, amelyek jelentősen meghaladták a korábbi várakozásokat - írja a Népszava.
A friss közlöny szerint Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős korábbi helyettes államtitkárát nevezik ki a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztossá.
A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.
300 millió euró uniós forrás nyílhat meg rövidesen Magyarország számára; Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnökéhez címzett levele nyomán a testület lehetővé tette, hogy hazánk előleget kapjon az EU egyik újjáépítési alapjából - nyilatkozta az MTI-nek csütörtökön Brüsszelben Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Fontos tudni, hogy a 300 millió eurós támogatási jellegű EU-forrásnak nincs közvetlenül köze a kormányfő minapi leveléhez, amelyben a helyreállítási program hitelkeretét igényelte. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Az Európai Unió az orosz-ukrán háború miatt késleltetheti a jogállamisági mechanizmus alkalmazását Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – értesült a Bloomberg. A lap informátora szerint a mostani helyzetben a gazdasági nehézségek és a menekülthullám miatt még fontosabb lehet az Unió egysége.
„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
Az Európai Bizottság hétfőn négy új pályázati felhívást tett közzé 12 millió euró értékben a többi között annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok megbízható információkhoz jussanak.
„Arra számítok, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is”, de a tényleges menetrend valójában az uniós szervek belátásán múlik - jelentette ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET), illetve az új uniós Operatív Programok elfogadásának kilátásairól a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Ágostházy Szabolcs. Az Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára felfedte, hogy konkrétan milyen területeken vannak elvárásai az Európai Bizottságnak a HET és az új uniós programok elfogadásáért cserébe, és ezek közül melyeket vállalja a kormány, illetve melyeket utasítja el politikai nyomásgyakorlásra hivatkozva. Ágostházy egyrészt azt hangsúlyozta, hogy ha az Európai Bizottság a jog talaján marad, akkor nem talál majd fogást a magyar gyermekvédelmi törvényen, másrészt azt, hogy nincs pénzügyi kényszerhelyzetben az államháztartás, azaz a HET és az új programok elkezdéséhez idén szükséges mintegy 900 milliárd forintnyi forrást különösebb nehézség nélkül elő tudja finanszírozni. Az államtitkár jelezte, hogy a 2014-2020-as ciklus folyósításainál sem lát „kirívó kockázatokat” és részletesen beszélt a Norvég Civil Támogatási Alap folyósításának eddigi elmaradása okairól is.
Globális szinten a megtermelt élelmiszer közel egyharmadát nem fogyasztjuk el.
Súlyos következményei lehetnek.
A kereslet csillagászati mértékű - jelentette ki a vállalat elnöke.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
